Írásos forások szerint a város neve először 1427-ben jelenik meg PODVRSAV formájában. A 14. század végén számos helynév létezett: VARSOCZ (VARŠOC), VERSECZ (VERŠEC) és VIRSICZA (VIRŠKA). 1694-ben VERSOCZ (VERŠOC), 1707-ben pedig VARSACZ (VARŠAC) létezett. Az első települések a neolitikumban, a csiszolt kő korában jelentek meg. Ezt régészeti lelőhelyek bizonyítják. A kolóniák a szlávok érkezése idején középkor végén véglegesültek itt. A szlávok előtt a trák, kelta, szkit, dák, római, gepida, avár törzsek éltek itt. A gazdasági fejlődés mellett a kézművesség és a kereskedelem is fejlődésnek indult, és a város egyre inkább kulturális és oktatási központtá nőtte ki magát. A 18. század második felében működött az első gyógyszertár, a "Kod Spasitelja" (A Megváltónál), egy posta hivatal, megalapították az első általános iskolát, és felépült a vršaci magisztrátus legrégebbi része. 1757-ben épült az eparchiális rezidencia, a Nagyboldogasszony temploma (1766), majd a Nagy Zsinat temploma (1785). Josif Jovanović Skabenta püspök rendkívüli erőfeszítéseinek köszönhetően 1790-ben Versecben megnyílt a gimnázium. Az első szerb nyelvű színházi előadásokat 1793-ban játszották a gimnázium diákjai. Ezt megelőzően temesvári német vendégszínházak adták elő darabjaikat. Versec a Bánáti-síkságon található, a Vršaci-hegység lábánál, az északi 45° 7’ 30’’ és a keleti 29° 19’ 30’’ szélességi körökön, mindössze 14 km-re a szerb-román határtól. Versec/Vršac község területén 54 396 lakos él, és egy többnemzetiségű közösség, 16 különböző nemzetiséggel. Többségük szerb 39 418 (72,5%), majd román 5912 (10,8%) és magyar 2619 (4,8%).
VERSEC TORONYA Ez a csodálatos építmény a város és környéke jelképe. Valószínűleg Djuradj Brankovic despota parancsára épült 1439-ben. Egy 399 méter magas dombra épült. A megőrzött védőtorony mellett volt egy kisebb, félkör alakú torony is. A külső falak 19,85 méter magasak, az oldalak 13,8 és 11 méter szélesek. Az 1699-es karlócai békeszerződés után; 1701-es megkezdődött a torony lebontása, hogy azt többé ne lehessen katonai célokra használni. A torony jelenleg történelmi emlékhelynek minősül, 2009-ben kezdték meg teljes felújítását, a belépőjegy ára 250 dinár (2025. május).
A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM Traian Oprea pap és dr. Petar Csepeniaga, a román bank igazgatójának erőfeszítéseinek, valamint 80 jótevő finanszírozásának köszönhetően 1913-ban épült fel a román ortodox templom. Isten mennybevételének tiszteletére szentelték. A templomot Virdzsil Simioneszku festette, a fametszetet pedig Nistor és Josif Bosiok testvérek készítették.
A LÉPCSŐS GYÓGYSZERTÁR Az épület a 18. századból származik, és itt nyílt meg 1784-ben az első verseci gyógyszertár, a „Kod spasitelja” (A Megváltónál). A gyógyszertárban található múzeumba a belépőjegy ára 250 dinár (2025 májusi állapot szerint).
A CSOKOLÁDÉGYÁR ÉS BEMUTATÓÜZLETEI Még mindig emlékszünk az örömre, valahányszor egy kis Cipiripi vagy Eurocrem blokkal, a krém csokoládéba mártott változatával kínáltak, általában akkor, amikor az Ocskába, a mai Obor piacra mentünk. Az Eurocrem vonzereje túlmutatott egy gyermek fejletlen szájpadlásán. Elegáns fehér és barna csomagolásában luxuscikknek számított az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. Ráadásul a márkájában szereplő „euró” valami olyasmit kínált, amire sokan vágytunk – a Nyugattal való kapcsolatot –, míg a „crem” kifinomultságot és eleganciát sugallt. 1969-ben Jovan Tomović, a Gornji Milanovac Takovo mezőgazdasági kombinátjának ambiciózus, 37 éves vezetője úgy döntött, hogy bővíti az édesipari részleg termelését, amely egy államosított édesség- és török édességgyár volt, amelyet a helyi Milosavljević család alapított 1941-ben. Késöbb, 1997-ben a „Swisslion” vállalatot alapították, és ma a balkáni régió egyik vezető multinacionális vállalata, gyártó üzletágakkal Szerbiában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, kereskedelmi fióktelepekkel Montenegróban, Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában és Svájcban… Manapság a csokoládégyárnak több bemutatóhelye is van, a leghíresebbek a gyárközpont mellet található, a város romániai bejáratánál jobb oldalon, valamint a város főterén találhatóak, amely Slatka Kuća - Édeség Ház néven működik.
A Szent Gerard neogótikus templomról itt olvashat: https://www.aradvaros.com/blog-ar/catedrala-din-v%C3%82r%C8%98e%C8%9A-biserica-neogotic%C4%82-sfgerard-vr%C5%A0ac